A péntek

A csütörtöki mulatság után a pénteki felvonulás várta volna az embereket Mármint azokat, akik fel tudnak kelni. Rica nem tudott. Délutánra szedte össze magát, megtöltötte kis flaskáját a saját készítésű mámorméreggel, tett egy-két tiszteletkört a városban, majd emberi külsőt öltött, és ötre Janiékhoz ment az össznépi flekkensütésre. Vitt egy üveg kedvenc bort, egy üveg sk. likőrt, és egy energiaitalt, hogy legyen ereje is a holminak.
Jani iszonyúan nézett ki. Holtsápadt volt, szédült, és nem bírt járni. Rossz volt ránézni. A sütkérező branch azért szépen összeállt, és elkészültek a hőre váró húsok.
Rica épp a fokhagymát aprította, amikor eszébe jutott, hogy Stella koncertje megy héttől. Kimentette magát, és berontott a Bexibe. Szíve szerint haját kibontva őrjöngött volna a tömeggel, de mint minden rendes, introvertált figura, ő is jobban szerette ezt atomrészegen tenni, s ekkor még nem volt az.
A koncert után benézett a sátorba, és összefutott Bélával...
- Majd egyszer beszélnünk kéne. - vetette oda a srác.
- Jó. Persze. Ráér. Lehoznád a második pólómat? Tegnap csak az egyiket kaptam meg.
- Aha. Mindjárt jövök. - és elindult, majd három lépésből visszafordult - Ne haragudj. Nem szoktam ilyet tenni. Tényleg. Bocsi. Nem így akartam...
- Nem lényeg. - szólt Rica, s a srác eltűnt. Pillanatokon belül megjelent a pólóval a karján. Kettejük között rendeződött a helyzet. Rica látta a fiú barátnőjét. Hallotta beszélni, felismerte a stílust. Egyszerű lányka. Mint egy facsipesz...
Aztán hazavitte a pólót, majd visszament Janiékhoz, majd ismét koli, közben összefutott egy régi barátnőjével, s beültek egy kiskocsmába. Úgy éjfél után ismét a koliban járt, a sátor előtt meglátta Benot. Mindig is furcsállotta, hogy ez a fickó képes elüldögélni egyedül az itala mellett. Nem igazán társasági lény. Nem egy buli alkalmával látta üveget bámulni. Talán ez is közrejátszott abban, hogy egyáltalán nem akart tőle semmit. Csoporttársak voltak, ugyanabba a baráti társaságba tartoztak, ám soha nem beszélgettek. Tudatosan, vagy sem, odaült mellé. Beszélgettek. Lassacskán elfogyott az Olaszrizling, Beno felvetette, mi lenne, ha a hűtőből nyitnák ki a Kékfrankost. Rica kíváncsi volt erre a jellemre, és csak úgy ismerhette meg, ha a saját környezetében, az igazi arcát látja. Így hát felment hozzá. Kibeszélték a régi kapcsolataikat, a nagy pofáraeséseket, az igazi élményeket.
-Tudod, én a sötét hajú, vékony lányokat kedvelem. És mit hoz a sors? Hát eddig egyetlen barátnőm volt, az is kövér. -eredt Benoból a szó.
-Mi lett a vége vele?
-Mást akartam. Újat. Első kapcsolat volt. Nem szerettem volna leragadni annál az egynél.
-Ismerős helyzet. Három év fél évig én is elfogadtam mindent... hogy kötelező kézenfogva járni az utcán, hogy kötelező mindenhova együtt menni, hogy nincs csajos dolgom, mert nem őnélküle nekem semmit sem lehet, meg ilyenek. -Rica visszafogta magát, nem kéne más estéjét is elszúrni. Elég, ha ő mereng a mentholos Pall Mall kékes ködében.
-Mi lett a vége?
-Miután besokalltam, ő meg rájött, hogy nem tud irányítani, megbeszélte faterjával, hogyan lehet minél fájdalmasabban lapátra tennie. Megtette. Nos, azóta nem tudok napirendre térni a dolog felett, de ha két évig kibírtam, akkor örökre kibírom...
-És azóta?
-Azóta ő megnősült, elvett egy ufó-törpe hibridet, és ikreik lesznek. Ha nagyon jó a hangulatom, megnézem a képüket az iwiwen, és rögtön visszajövök a földre. Ja, hogy pasikkal mi van nálam azóta? Szinte semmi. Vagyis hazudtam. Azóta bármi jöhet, csak ne tartson soká... -ezt a mondatot talán ki is hagyhatta volna. Hiszen a pasik mindig félreértik... - És nálad?
-A múlt félévben volt Dóri, aztán abbamaradt vele a dolog. Aztán Móni. Udvaroltam neki egy darabig, de olyan se hideg, se meleg volt.
Rica elfojtott egy félmosolyt az udvarlás szó hallatán. Beno olyan gavallérnak akar tűnni, holott kár ilyenért tiszteletköröket fusson. Inkább régimódinak, mint belevaló csajozós pasinak tűnt.
Viccelődtek, nevettek, meséltek egymásnak. Reggel hétkor már pirkadt, Rica elköszönt. Hazafelé virágot szedett, addig is feledni tudta azt a nagyon sötét foltot, amit Beno igazi énjén felfedezni vélt...
Még nem tudta, hogy ez a sötét folt miként fogja rosszul érinteni őt. Ahogy azt sem tudta, hogy mit hoz a következő éjszaka...